Ahogy mennek az égen a felhők,
Úgy szálltak el felettem az esztendők.
Már félszáz éve taposom a földet,
Nem lettem se okosabb, se bölcsebb.
De megtaláltam azt a kedves hölgyet,
Aki a következő félszáz évben
Próbál faragni belőlem bölcset.
Deresedik már a fejemen a bozót,
Sehol sem találom a dilibogyót.
Ebből is látszik, mennyire öregszem,
De nem baj, csak a babám szeressen.
Igrényi Sándor: Félszázas
2016.05.04. 10:09 | I99l | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://szulinapiversek.blog.hu/api/trackback/id/tr798645190
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
